Plakátkiállítás nyílik a szegedi Móra-múzeumban

Hegedűs Anita úgy fogalmazott, igazi időutazás részesei lehetnek a múzeum új időszaki kiállítására érkezők: az 1890-es évektől kezdve egészen 1956-ig barangolhatják be Magyarország történelmét plakátok segítségével. Kiderül például, hogyan nézett ki a nagy millenniumi kiállítás plakátja: a tárlatot Ferenc József császár nyitotta meg 1896-ban, melyet összesen több mint ötmillióan láttak.

A kiállításon bemutatják a dualizmus korának virágzó gazdaságát, a mindennapi életet, valamint az első világháború, majd a Tanácsköztársaság idején készült plakátokat is. A két világháború között ismét fellendülő gazdaságot szemléltetik többek között az Orion rádió plakátjai: ekkoriban az európai rádióexport 40 százalékát a budapesti gyár biztosította.

Az ötvenes évekből megjelentek a klasszikus propagandaeszközként, szovjet mintákra készült plakátok, valamint az egészségüggyel kapcsolatos falragaszok is. Kiderül például, hogy a malária egészen a hatvanas évek elejéig komoly gondot okozott Magyarországon - Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc és Széchenyi István is szenvedett ebben a betegségben. Szerepel a kiállításon olyan plakát is, mely a házasság előtt állókat buzdítja a felvilágosítás és a családtervezés fontosságára.

Az év végéig látható tárlat legdrámaibb plakátja egy 1956-ban készült linóleumnyomat, melyen az 1956. október 23-i dátum mellett ez az ikonikus Petőfi-idézet szerepel: ". esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!". A papíron bakancsnyomok találhatok: a plakátot a forradalom zivataraiban taposhatták meg - közölte a sajtóreferens.

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!